Szöveghatások – PR és az irodalom
Mikor tudod, hogy jó egy műfordítás?
Ha él a szöveg, hat rád, magával ragad. Ha világot teremt, mint Göncz Árpád a Gyűrűk Urában. Ha újra akarod olvasni, alá akarod húzni, meg akarod jegyezni egy-egy mesterien frappáns mondatát, mint Pék Zoltán Holdpalota (Paul Auster) fordításából, például. Vagy, ha olyan bravúros, hogy még az eredetit is túlszárnyalja, mint Karinthy Mici Mackója.
És mikor nem jó? Ha vársz egy könyvet, érdekel, az eredetit dicsérik, mégis csalódást okoz neked. Vagy, ha túl egyszerű, döcög, esetleg erőltetett. Ha akaratlanul is mögé látsz, olvasás közben azon gondolkozol, hogy hangozhatott ez eredetiben, mert magyarul idegenül hat. Van ilyen is.
A jó hír, hogy több a jó könyv, több a jó fordítás, mint amennyi időnk valaha is lesz olvasni, ezért, ha nem hat rád vagy nem élvezed, amit épp olvasol, csak keress egy másikat.
Szakmailag is fontos ügy számunkra, hogy mindig legyen igényes választék, legyen miből válogatni, ezért idén ügynökségi összefogásban a Noguchival és a Ferlinggel közösen támogatjuk az Élet és Irodalom kezdeményezését, amiben a méltatlanul háttérbe szoruló műfordítói munkára hívjuk fel a figyelmet.
Az Írók Boltjában zajló, az ÉS-ben megjelenő Könyvtolmácsok beszélgetéssorozat következő része szeptemberben várható. A korábbiak az alábbi linkeken olvashatók:
- Nádori Lídia, a Magyar Műfordítók Egyesületének elnöke, alapító tagja, Ingo Schulze és Terézia Mora fordítója.
- Greskovits Endre, Salman Rushdie és többek között Cormac McCarthy fordítója.
Addig kövessétek a FleishmanHillard Café nyári könyvajánlóit a social felületeinken: Facebook, Linkedin
