Hitelesség vagy mennyiség, avagy bizalom az AI és a fake-news korában
Nem újdonság, hogy a vállalati kommunikáció területén dolgozó kollégák nehéz helyzetben vannak. De talán az az ellentmondás, amivel manapság találkozunk, még nekünk is új. Ugyanis egyfelől egyre nagyobb a nyomás a vállalatokon és így a márkákon, hogy egyre több tartalmat osszanak meg magukról és működésükről, egyre több platformon keresztül. Szinte elvárás, hogy a bankunk, vagy pénzügyi tanácsadónk az e-mailektől kezdve a TikTokon át mindenhol tartalmakat öntsön a közönség nyakába.
A másik oldalon viszont az látszik a fogyasztók, a célközönség számára már nem csak, hogy nem befogadható ez a mennyiségű tartalom, hanem az AI és a fake-news megjelenésével egyenesen kontraproduktív, romboló hatású lehet. Ha egy vállalat nem épít bizalmat a közönségével a tartalmait se fogják elfogadni.
Az Accenture Life Trends 2025 kutatása szerint a fogyasztók 62%-a számára a bizalom az elsődleges szempont annak eldöntésében, hogy figyelmet fordítanak-e egy márkára – ez több mint 10%-os növekedés egy év alatt.
Ez a tendencia nem meglepő, különösen annak fényében, hogy a válaszadók 60%-a állítja: soha nem volt még ennyire bizonytalan az online tartalmak hitelességében, mint napjainkban. Ez a növekvő szkepticizmus odáig vezetett, hogy a „Dead Internet Theory” – az az elképzelés, miszerint az internetes tartalmak jelentős része mesterségesen generált – mára szélesebb körben elfogadott narratívává vált.
A workshop teljes menetrendjét és az előadók listáját itt találjátok!
Jelentkezni az eseményre pedig itt tudtok!
De mi lehet a megoldás azon márkák, és vállalatok számra, akik mégis szeretnének erőteljes, és üzletileg is hasznos kapcsolatot kiépíteni a közönségükkel. Nos, ehhez egyszerű, hogy mi kell. BIZALOM, avagy TRUST.
Transzparencia és hitelesség (Transparency and authenticity)
- Greenhushing
- Insight alapú tervezés
- Hosszútávú kapcsolatok kialakítása közönséggel és újságírókkal egyaránt
Folyamatosan frissített és reagáló kríziskommunikáció (Real Time Crisis Communications)- Proaktív reputációépítés és narratíva kialakításának fontossága a reaktív megoldások helyett
- Technika és a legmodernebb megoldások integrálása
- Rendszer fontossága az előre megírt forgatókönyvek helyett
- Felhasználóközpontú tartalomgyártás (User-centric content generagtion)
- Adatalapúság fontossága
- AI alakalmazása etikusan
- Peer-to-Peer (influencerek) bevonásának jelentősége
- Eszközfókusz helyett a hiteles történetek előtérbe helyezése (Storytelling)
- A hagyományos, eszköz és diszciplína dominált tervezés helyett a történeket kialakítása és „mesélése”
- Az írott kommunikáció mellett a történetek integrált bemutatása (videó pl)
- A „kézzel készülő tartalmak” vs AI
- A csapat és belső kommunikáció fontossága (Team Advocacy & Employee-Driven Trust)
- A belső influencerek/márkanagykövetek fontossága a hitelesség megteremtésében
- A hatékony belső kommunikáció fontossága a vállkom sikerességében
Tehát a vállalatoknak még a jelenlegi, rövidtávú, eredményorientált világban is érdemes lehet energiát, és bizony, időt fektetni abba, hogy valódi, adatlapú és insight vezért terveket dolgozzon ki és hosszú távú kapcsolatot építsen a közönséggel, az egyszeri kreatív bummok és rövidtávú hatások helyett.
